Fiatalasszony téli viselete

• Divattörténet:  A fékötő régebbi formája a XX. század első feléből, amikor még csak egysorgyöngyös és szalagos féketők voltak

Divattörténet: 

12-16 sorból áll. A bimbót és a tükröt vagy Szentkútnál vették, vagy otthon készítették. Az első világháború után a leszerelt katonák csillagait varrták fel virág helyett. Fajtái: zab-gyöngy, szalma-gyöngy, tej-gyöngy, viasz-gyöngy, tekla-gyöngy, fényes-gyöngy, festett-gyöngy. A megkötőt mindenen szattyingnak nevezik.

• Anyaga: Színes, keresztszemes kendervászon, szoptatós
• Divattörténet: A hagyományos rimóci ingvállak mellévarrott ujjú, un. keleties szabású ingvállak. Kézellőmintája keresztszemes technikával készült, régi szőttest mintázó rózsa és rozmaring mintás

• Anyaga:  Vászon, cérnacsipkével
• Divattörténet: A pendely az 1960-as évekig otthonszőtt kendervászonból készült – a stafirunghoz tartozott. A pendely alatt a XX. sz elején nem visletek semmit, bizonyos napokon tépésből készített kendőt kötöttek alá.

• Divattörténet: Régen nem csak fekete csizma volt, hanem piros, kordován és sárga csizmát is viseltek. A XIX. sz. végén a balkáni háborúk miatt már nem hoztak anyagot a csizmákhoz és ezért a XX. sz elejére kiment a divatból.

• Anyaga:  Régebben kendervászonból készült, majd otthonszőtt félpamukos anyagból, vagy tisztapamukból. (pamuk: fele férc, fele motringos pamut volt – azt szőtték egybe. Gyapot szálból készített motringot vettek a zsidónál, a férc az vékonyabb gombolyagos pamuk volt) Manapság batisztból csinálják.
• Divattörténet: A 2-4db fehér ráncolt alsószoknyát lezárták a tüdőszín szélű fehér alsószoknyával, és arra még felvettek 2-3 tarka szoknyát a hétköznaplósak közül, hogy nagyobb alja legyen a szoknyáknak. A felső szoknya szegője meghatározta, hogy alája csak ugyanolyan színű szegőt lehetett felvenni. A fehérszoknyák nem egyforma hosszúak, hanem a legalsó a legrövidebb és amit rávesznek, annak hosszabbnak kell lennie, hogy alul egyformának lássék. A régiek egyhosszúak voltak és úgy kellett igazgatni. Manapság már összevarrják, sőt a farhámmal is összevarrják, hogy egy mozdulattal fel lehessen venni, és ne kelljen igazgatni. Elől minél laposabbat kell mutatnia – ott nincs is beráncolva. Ennek a dereka fel van tűrve, régebben ezzel csináltak kerekebb derekat, ez volt a „farhám” vagy „farpárna” elődje.

• Ruhadarabok: kék flokon
• Anyaga:  Flokon
• Divattörténet: Régebben a szoknyák gyarapítása végett egyéb szoknyákat is felvettek a fehér szoknyák fölé alsószoknya gyanánt. Színes, hétköznaplós, vagy elhordott felsőszoknyákat is felvettek, vagy esetenként olyan jobb állapotút is, amely az alkalomhoz, életállapothoz nem illett volna, alsószoknyaként azonban megfelelt. Minél viseletesebb, minél rosszabb állapotú volt, annál lejebb került a sorrendben. De ilyenkor figyeltek arra, hogy azonos színű legyen a szegélye.

• Ruhadarabok:  glott gépi hímzett ráncolt szoknya
• Anyaga: Nagyon drága, ünnepélyes öltözet. A családon belül először a nagylánynak volt a hírdetős ruhája, vasalt szoknyával, majd a fiatal menyecskének az ünneplős ruhája vasalt szoknyával. Amikor középkorú lett és nem adta tovább, akkor beráncoltatta.
• Divattörténet: Galgamentén „százvirágú” szoknyának is nevezik, gépi hímzéssel készítették, mindig is nagyon drága volt.

• Ruhadarab:  Régi, nagyráncú habos kékfestő
• Anyaga: a hajtókák színes cérnával vannak levarrva

• Anyaga: tüdőszín selyem síkú
• Divattörténet: általában maradék anyagból készült

• Ruhadarab: fehérszélű kékfestő

• Anyaga:  gunárszőr

• Anyaga:  Himzett kendő rózsafűzérrel. A mai kendőknél nagyobb méretű, és nem annyira díszes.

• Anyaga:  a menyecske harmadik része, készülhet csipkéből, vagy egyszerű flitterrel („pillangóval”) díszített gyolcsból.

• Ruhadarab:  tízpengős szélű, rojtos
• Anyaga: régi fajta kikötésű (kikötés: ahogy előre megkötik a menyecskét) Korábban a fejen kötötték ki, később előre megkötötték, de szélesebb volt az első része és kevésbé volt csúcsos. Először csak rongy volt belekötve, később újságpapír, manapság az újságpapír mellé karton merevítést is kap.
• Divattörténet: A viselet hordható kismenyecskével és rojtos menyecskével is

• Ruhadarab: irha mellény
• Anyaga:  A szécsényi és pásztói szűcsök készítették a 20-as évek derekáig. A 60-as évektől kiment a divatból, mert elkoptak és már nem volt, aki készítse az újabb darabokat. Ekkor jött divatba a csipkés lajbi és a kardigán. Ritka, mert drágább és kevesebb darab maradt meg belőle (a szegényebbeknek csak a posztó frakkoskabát jutott. „maradós darabok” voltak, öröklődtek.
• Divattörténet: kendőt is viseltek alatta, mivel az tkp. alsóruházatnak számított.