Idős asszony hétköznapló viselete

Anyaga: Gyócs, (gyolcs)
Divattörténet: Asszonyok nem lehettek fedetlen fővel. Nagy melegben csak hátrakötötték a fejüket a gyolcskendővel.

Anyaga: Kendervászon derékkal, a kézelője kendervászonra hímzőfonallal keresztszemesen kivarrva.
Divattörténet: Volt körtés kézelő, bimbós, koszorús (a rózsa körül nefelejcs koszorú). Rózsa minta mindegyikben megtalálható. Volt keresztszemes hímzés, tiszta fehér lukhímzés és rajzolt hímzés (lapos öltéses kopírolva) A rajzolt papíron keresztül hímeztek és a végén a papírt kiszedték. A legrégebbi a szálöltés ill. láncöltés. Az idősebbek és a gyászolók félgyászosat (kékkel és zölddel) hordtak. Gyászhoz lehetett még tiszta fehéret is. Feketével nem hímeztek. Húzott ingvállat csak a fiatalok a vasalt szoknyához vettek fel.

Anyaga: Kendervászon
Divattörténet: Bő szabású, deréknál felgyűrve. Ettől a szoknyát jobban kitartotta. Meg kellett tartsa a sokszoknyát. Alul nem látszik ki.

Anyaga: Kék dekás gyöngy. Mindenféle színben volt és lehetett mosni.
Divattörténet: Fényes vagy viaszgyöngyből és kőgyöngyből (dekás gyöngy) fűzték. Legalább 16 sornak kellett lennie. A gyászosra nem tettek bimbót, tiszta feketén hordták. Amikor már nem lehetett kapni a bimbót, akkor a pingponglabdát forró vízben megformázták. (Révai Jánosné, Mara nene hozatta hozzá a festéket Pestről)

Anyaga: Glott anyag
Divattörténet: Ünneplőre hordták még a fekete szövetet. Fiatalabbak a gyászba vagy böjti időbe – amikor mindenki gyászosan készült – fekete, vastag tükörselymet viselték. Mosás után nem ráncolták vissza, csak beszedték és összetekerték. Az ünnepieket nem mosták. Mindent kéz közt mostak, meg lugozták és sulykolták.”

Anyaga: Kendervászon
Divattörténet: Nyáron az aratásba fehér szakácskát hodtak, télen feketét. Volt derékig érő és mellyes. Aratáskor kendervászonból varrtak egy „karvédőt”, ami az alkarjukat védte a toklásztól.

FONTOS LINKEK