Újmenyecske viselet

• Anyaga:  Vászon derekú, selyem ujjú
• Divattörténet:  Húzós ingvállat csak rojtos vagy tüll (csipke) vállkendőhöz viseltek. Kézellős ingvállat rojtatlan, vagy fehér szélű vállkendőhöz, vagy a csipkés lajbihoz, a kötött mellényhez viselik.

Anyaga:

• Pendely: Batiszt csipkés széllel
• Csizma: Fekete lakkozott, oldalt varrott bőrcsizma

• Divattörténet: 1960-as évekig a kender pendelyt gyűrték föl, hogy megemelje a szoknyát. Azóta készítenek farhámot, deréktájon az ingvállra kötik. A turnűr népi variációja

• Anyaga:  Batiszt
• Divattörténet: Mostanában a pendelyre általában 2 ráncolt fehérszoknyát és 1 db tüdőszín szélű fehérszoknyát vesznek fel. Régebben 3-4 szoknyát is felvettek, és arra még a használtabb felsőszoknyákat is felvették, hogy nagyobbnak lássék. A Gyöngyösbokréta mozgalom (1930-as évek) óta az új fehérszoknyákba cérnát húznak, hogy tánc közben ne repüljön annyira. Manapság már összevarrják, sőt a farhámmal is összevarrják, hogy egy mozdulattal fel lehessen venni, és ne kelljen igazgatni egymáshoz a hosszát.

• Anyaga:  Batiszt
• Divattörténet: Mostanában a pendelyre általában 2 ráncolt fehérszoknyát és 1 db tüdőszín szélű fehérszoknyát vesznek fel. Régebben 3-4 szoknyát is felvettek, és arra még a használtabb felsőszoknyákat is felvették, hogy nagyobbnak lássék. A Gyöngyösbokréta mozgalom (1930-as évek) óta az új fehérszoknyákba cérnát húznak, hogy tánc közben ne repüljön annyira. Manapság már összevarrják, sőt a farhámmal is összevarrják, hogy egy mozdulattal fel lehessen venni, és ne kelljen igazgatni egymáshoz a hosszát.

• Anyaga:  Gyolcs
• Divattörténet: Vasaltszoknyából általában 3-at viseltek. Régebben többet is… A vasalt szoknya az udvari viselet abroncsos szoknyájának a megjelenése a népviseletben.

• Anyaga:  Zsélyi piros selyembrokát
• Divattörténet: Az 1970-es években a városi mini divat hatására Rimócon is rövidültek a szoknya hosszak. A felső szoknya lehet húzósszoknya vagy rácoltszoknya – az anyaguk különböző. A húzósszoknya általában selyem, (zséli selyem, vagy brokát, szalag selyem) a ráncolt lehet delin (gyapjú), kázsmír, flokon. A selyem síkú (csíkú) az gyapjúba szőtt selyem anyagból készül. A tüdőszín selyem síkú anyagot tartották a legértékesebbnek.

• Anyaga:  Fényes glott apróraráncolt kék gyári csipkés széllel
• Divattörténet: A kecele anyaga lehet glott, tükörselyem (szine selyem, visszája barhétos). Mindég fekete, midég ráncolt és az alján csipke, vagy Margit-varrás van. A csipke lejebb kell lógjon, mint a szoknya. Széles ráncolt kötényfajta, megnevezése a latin kazula szóból származik – ma ez a miseruhát jelenti. Eredetileg az ünnepélyes templomi ruhához vették fel. A szoknya kötényfoltját volt hivatva elfedni, és a szoknyát védte. A kötényfolt – a szoknyák elől nem értek össze, nem voltak összevarrva. Ez lehetőséget adott a méretváltozáshoz. Elől középen nem is ráncolták a szoknyát, hogy ne mutasson nagy hasat. Mivel a kötény (Rimócon a kecele, vagy a szakácska) eltakarta, hitványabb anyag is jól szolgált az elejéhez. Néha zseb is került rá – amikor vásározáshoz viselték. A divattörténetben a széles és a keskeny kötény váltotta egymást. Rimócon a keskeny kötény a szakácska, a széles a kecele. Korábban a kecelét nem hímezték, a szakácskát igen. Az 1980-as években megjelent a kecelén is a hímzés. A szélét már korábban csipkézték feketével. Mivel a kecele korábban kizárólag templomi viselet volt – tehát alkalom szerint vették fel. A XX. sz második felében már nem az alkalomhoz, hanem ruhához kötődik a viselése – a vasalt szoknyához mindég kecelét vesznek. A jelen állapotban a vasaltszoknyás, kecelés öltözet felkerült a színpadra, táncban is megjelenik – így mentődött át. „Régen, ha így megláttak volna minket táncolni, hazáig vertek volna”

• Anyaga:  Fehér brokátselyem
• Divattörténet: Az alsólajbi volt a XIX. sz végén az első színes ruhadarab. Maradék brokátokból, selymekből, bársonyból, gyári anyagból csinálták. Eredteileg elől és a vállon is nyitott volt. Felül bakkapoccsal (francia kapocs) vagy patenttal fogták össze, elől össze kell kötni szattyinggal. Így könnyen lehetett változtatni a méreten. (a szoknya hajtókája is így működött – nőtt a lány, le lehetett ereszteni)

• Anyaga:  Fehér tejgyöngy
• Divattörténet: 12-16 sorból áll. A bimbót Szentkútnál vették, vagy otthon készítették. Az első világháború után a leszerelt katonák csillagait varrták fel virág helyett. Fajtái: zab-gyöngy, szalma-gyöngy, tej-gyöngy, viasz-gyöngy, tekla-gyöngy, fényes-gyöngy, festett-gyöngy. A megkötőt mindenen szattyingnak nevezik.

• Anyaga: Tízpengős szélű, egyszerű rojtozású, 150x150cm-es gyári himzésű kendő
• Divattörténet:  80-100 éves lehet

• Anyaga:  Széles gyári hímzésű szalag régi sulytással

• Anyaga:  Napszövet
• Divattörténet:  Régies minta újravarrva

• Viselés alkalmai: A lakodalom éjszakájától az első gyerek megszületéséig a templomi viselet része. Adventben, Nagyböjtben és gyászban nem viselték.
• Anyaga:  gyöngyös fékető + koszorú
• Divattörténet:  A palócoknál nincs párta viselet, a koszorú is viszonylag új. A XIX. században alakulhatott ki. A lakodalom éjszakáján varrták meg. A fékető végigkisérte a lányok, aszonyok életét. Születéskor kapták a gyöngyös sapkát. A lakodalom élszakáján a menyasszonytánc után, a menyecske tánc előtt kapták meg a nagyféketőt. Az előre átalakított gyerekkori gyöngyössapkába bele varrták a megyasszonyi koszorút.